>> kronológiák

>> A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

• észrevételeim vannak
• kinyomtatom
• könyvjelzőzöm

Intézménymutató: Országgyűlés (Parlament)

Az Országgyűlés 35/1990. OGY sz. határozata a magyarországi német kisebbség kollektív sérelmeinek orvoslásáról. "1/ Az Országgyűlés megállapítja, hogy a magyarországi németek 1944-től kezdődő elhurcolása, majd az azt követő kitelepítése az emberi jogokat súlyosan sértő, igazságtalan eljárás volt. Az érintettek ártatlanul, nemzetiségi hovatartozásuk miatt szenvedtek. Ezek az intézkedések a magyarországi németek kollektív felelősségre vonásának megnyilvánulásai voltak. Ezért az Országgyűlés részvétét fejezi ki az elhunytak hozzátartozóinak, és együttérzését a szenvedés túlélőinek. 2/ Az Országgyűlés felhívja a Minisztertanácsot: a kártalanításról terjesszen elő törvényjavaslatot, amely kimondja, hogy a magyarországi németek ugyanolyan elbírálásban részesüljenek, mint azok a nem német nemzetiségű magyar állampolgárok, akik hasonló sérelmeket szenvedtek."

Az Országos Választmány ülésén döntöttek arról, hogy ki legyen a magyarországi németek parlamenti képviselő vagy parlamenti biztos jelöltje, amennyiben megvalósulna a kisebbségek parlamenti képviselete. A parlamenti frakciók és a függetlenek képviselőiből álló jelölőbizottságnak június 2-ig kellett javaslatot tennie a 8 kisebbségi jelöltre. A Választmány döntése Hambuch Gézára esett. A választmány ugyanakkor elfogadta a Szövetség új alapszabály tervezetét.

A magyar parlament elfogadta a politikai üldözöttek kárpótlásáról szóló törvényt. (Megjelent június 2-án a Magyar Közlönyben.) Az 1992: XXXII törvény mindazokra vonatkozott, akiket 1939. március 11. - 1989. október 23. között politikai okokból jogellenesen megfosztottak szabadságuktól, vagy életüktől.

A parlament elfogadta a magyar állampolgárság megszerzését szabályozó törvényt. A 21. § szerint visszakaphatják állampolgárságukat mindazok, akiket politikai okokból fosztottak meg tőle. Ez azokra a németekre is vonatkozik, akiknek a 2. világháború után el kellett hagyniuk az országot. Nem kell az állampolgárságra várókkal szemben támasztott feltételeknek (8 év itt tartózkodás, nyelvvizsga, alkotmány ismerete stb.) sem megfelelniük.

Gál Zoltán a magyar Országgyűlés elnöke fogadta 21 kisebbségi szervezet vezetőit. A magyarországi németeket Manherz Károly és Hambuch Géza képviselte. A fogadást szimbolikus gesztusként értékelték a kisebbségek.

46/1994. OGY. sz. határozat a Magyar Köztársaság országgyűlésének Házszabályáról.

"...40.§ (2) Ha a képviselő anyanyelve nem magyar, anyanyelvén is felszólalhat. Ezen szándékát a felszólalással érintett ülésnapot megelőzően egy nappal jeleznie kell. A tolmácsolásról az Országgyűlés hivatala gondoskodik. (3) A nem magyar anyanyelvű képviselő részére - kérésére - folyamatos tolmácsolásról kell gondoskodni..."

Az ELTE-n megkezdte működését a Magyarországi Németek Oktatási és Kutatási Központja. Vezetője Manherz Károly.

293 igen és 13 nem szavazattal az Országgyűlés kisebbségi ombudsmanná választotta Kaltenbach Jenőt.

Kisebbségek napja a parlamentben. A németek részéről kitüntetést vett át Otto-Raban Heinichen nagykövet és Szende Béla a pécsi nemzetiségi tanszék vezetője, az egykori Szövetség elnöke.

A parlament döntése értelmében egyszeri 50 ezer Ft-os kárpótlásban részesültek azok, akik a második világháború után jogosultak voltak a hadiárva-gondozásra, de nem részesültek belőle.